A hétvégén a Kihívás 2015 januári nyertesével, Színesgumilabdával kávéztam - az a havi fődíj, hogy velem kávézhatsz, szóval szerintem a hülyének is megéri, hogy benevezzen :) bár azt hiszem, hogy kicsit sokat beszéltem, (bocs, Színesgumilabda!), de erre majd jobban ügyelek legközelebb -, és szóba került, hogy miért félünk annyira az ürességtől. Ha van egy üres polc, egy üres szekrény, egy üres bármi a lakásunkban, azt egyszerűen MUSZÁJ telepakolnunk, mert ... miért is?

A becomingminimalist.com-on éppen erről volt nemrég egy írás. Joshua vendégírója, Cheryl Moreau is éppen azzal a problémával szembesült, hogy amikor letakarított egy polcot, akkor kényelmetlenül érezte magát. A polcra muszáj tenni valamit, hiszen egy üres polc annak a jele, hogy onnan valami hiányzik. Miért félünk ennyire az ürességtől?

Azt hiszem, nem mondok meglepő dolgot azzal, ha azt mondom, hogy a legtöbben ilyenkorra már feladták az újévi fogadalmaikat. Ugye te is? Ha mégsem, akkor ne olvasd el ezt a posztot, de ha mégis...

... akkor talán érdekes lesz arról olvasnod, mit mond Leo Babauta arról, hogy miért nem tudjuk megváltoztatni a szokásainkat. Gondoltam, február eleje kiváló alkalom arra, hogy lefordítsam ezt a listát, mert biztosan találtok benne hasznos gondolatokat.

Ez a hét nagyon "lájtos" volt. Csupán két bejegyzést írtam, az egyikben annak örültem, hogy már csak 8 méter van a hűtőszekrényig, bármit is jelentsen ez, a másikban pedig azon gondolkodtam, hogy miért annyira fontos nekünk, hogy elhelyezzük magunkat az emberek anyagi helyzetük szerint felállított listáján.

A hét többi napján pedig új blogokat és honlapokat próbáltam keresni minimalizmus és miniház témában. Van sok honlap ami ezekkel a témákkal foglalkozik, a legjobbakat már sokszor emlegettem, de azért találni olyanokat, amiket még nem ismertem. Sajnos van közöttük több olyan, amiket az írójuk, tulajdonosuk elhagyott 1-2 évvel ezelőtt, vajon ki tudja miért?

Csak 3 közülük, ízelítőül (mindegyik angol nyelvű):

Nourishing Minimalism

Miss Minimalist

Be more with less

Holnap, vasárnap pedig izgalmas találkozóm lesz, ugyanis meg van a Kihívás 2015 első, januári nyertese! Ő nem más, mint színesgumilabda (tetszik a neve :), vele fogok élőben találkozni egy kávézóban, ahol természetesen a jól megérdemelt fair trade kereskedelemből származó kávénkat fogjuk elfogyasztani.

És a szokásos idézet:

Óvakodjunk minden olyan vállalkozástól, amely új gúnyát kíván, s nem inkább új viselőt a gúnyába! Ha nincsen új ember, kire szabjuk az új ruhát? A legtöbb embernek nem arra van szüksége, hogy új gúnyát csináltasson, hanem arra, hogy valamit csináljon, vagy még inkább - hogy magamagából csináljon valamit. -- Thoreau

Egy érdekes honlapot reklámoztak a minap. Ha az oldalon beírtad, hogy mennyit keresel, akkor egy kattintás múlva azt is megtudhattad, hogy ezt a pénzt mennyi idő alatt keresi meg Warren Buffet.

Hasznos alkalmazás. :) A cikk címe szerint sose fogunk annyi pénzt keresni, mint Buffet.

De mi van akkor, ha nem is akarunk?

Éppen blogoltam, amikor belém villant, hogy ej, de jó lenne inni egy pohár tejet. Aztán a következő villanás az volt, hogy milyen igaza volt Pálferinek, amikor egy régebbi előadásán elmesélte, hogy annyira szereti a kólát, és annyira utálja, hogy messze van a hűtő, hogy hűtőtáskában bent tartja a szobában maga mellett, és (ééés!) mivel az üres dobozokkal megint csak ki kellene menni a konyhába a szemeteshez, ezért egy szemetest is rendszeresített a hűtőtáska mellé. Érdekes módon, a közönség nagy része ezen jót derült. Én inkább bólogattam.