Nemsokára végére érünk annak a kis "minitanfolyamnak", melynek keretében megmutatom, hogy én hogyan készítem el az éves költségvetésemet. Ebben az immáron 6. részben a törlesztésekről, nagyobb beruházásokról és a pénzügyi kiadásokról lesz szó.

6. rész: Kiadások - nagyobb beruházások, törlesztések, pénzügyi kiadások

NAGYOBB BERUHÁZÁSOK

Van, amit biztosan érdemes nem csak a következő évre, de úgy általában akár több évre előre betervezni (és ha tudunk, takarékoskodni is rá), ezek pedig a nagyobb beruházások. Mint mindig, most is érdemes először azon elgondolkodni, hogy mi számít nagyobb beruházásnak? Mondhatnánk, hogy amikor egyes áruházak polcain a 15 000 ft-os fényképezőgép is 12 havi kamatmentes részletre vásárolható meg, akkor már a 15 000 ft-os vásárlás is nagy beruházás, de erre a speciális esetre inkább azt mondom, hogy ne vegyünk fényképezőgépet akkor, ha még a 15 000 ft-os változatát is csak 1 év alatt tudnánk kifizetni. Egyszerűen: nem arra van szükségünk, ha ilyen feltétellel tudjuk csak megvásárolni.

"Nagy kiadásnak" azt hívom, ami nem rendszeres, és ami általában nagyobb összegbe kerül a napi vásárlásoknál, azaz: tévé, számítógép, telefon, hűtőszekrény, tűzhely, mosógép, bojler, stb. Ide sorolom a kisebb értékű, de szintén nem mindennap vásárolt eszközöket is: kenyérpirító, elektromos fogkefe, fagylaltkészítőgép, stb.

A lakás állagának fenntartását célzó beruházásokat is ide számolom: ajtó- és ablakcsere, parkettacsere, festés, szigetelés, elektromos hálózat cseréje, vízvezeték-csere, tetőcsere, kerítésjavítás, járdaépítés, bútorvásárlás stb. Az ilyen és hasonló beruházásokat érdemes jó előre betervezni a naptárba. Pl. ha 2 évente - ha törik, ha szakad - festetünk, és éppen idén volt a legutóbbi alkalom, akkor már most be lehet tervezni a 2016-os költségvetésünkbe, esetleg már elkezdhetünk félretenni rá.

Ha tudjuk, hogy 15 éve volt utoljára kicserélve a kerítés a birtokunk teljes kerületén, és egyébként soha rá sem nézünk, lehet, hogy lassan itt az ideje kicserélni, tehát erre is lehet készülni. Érdemesnek találom az ilyen nagyobb lélegzetű (és sokba kerülő) munkákat nem ugyanarra az évre, hanem évekre elosztva betervezni. Azt is tudni kell, hogy az ilyen nagy munkáknak soha nincs vége abban az értelemben, hogy mire az összes nagy munkán végighaladunk évről-évre, mondjuk X éven keresztül, az X+1. évben kezdhetjük elölről az X éves kört. Hiába, semmi nem tart örökké, és ami a lakást, házat illeti, nincs olyan, hogy "kész", olyan pedig végképp nincs, hogy egy alapos felújítás vagy új építés után soha többet nem kell költeni semmire - még ha hajlamosak vagyunk is ezt gondolni egy-egy ilyen alkalom után. Csak az igazán öreg emberek mondhatják, hogy "ez már kitart addig, amíg élek".

Nagyobb, összetettebb projektek esetén készítsünk külön költségvetést. Már egy lakásfestés is komplex projekt. El kell dönteni, milyen színre, milyen festékkel végezzük. Kell-e közben kisebb javításokat végezni? Mi az, amit a mester biztosít és mi az, amit nekünk kell megcsinálni: fedőfólia a piszok ellen, takarítás munka után, alapanyag-beszerzés. Érdemes-e a festés során egyéb munkát is elvégezni (pl. csillárt, konnektort cserélni). Kérjünk árajánlatot (nem mindig a legolcsóbb a legjobb). Amikor a költségeket vesszük számba, ne csak anyagköltségben gondolkodjunk: munkadíj is van, és ha szokásunk valamivel megkínálni a mestert, azt is belevehetjük a költségvetésbe. Praktikus még "vésztartalékot" is beépíteni, mert menet közben mindig kiderül, hogy még erre és arra is költeni kell.

Ha valamilyen nagyértékű háztartási gépet veszünk, vagy autót, először mindig azt döntsük el: tényleg kell nekünk tévé? klíma? házimozi? jacuzzi? Lesz időnk használni őket? Nagy teraszt akarunk a házunk mellé? szőlőlugast? kőből-téglából felépített kerti grillt székekkel, asztalokkal? Tényleg ki fogunk ülni oda esténként? Ha szokásunk, hogy kisebb értékű gépeket veszünk, de azokból sokat, akkor is gondolkozzunk el: tényleg használni fogjuk a kenyérsütőt? a fagylaltkészítő gépet? a hátmasszírozót? a taposógépet?

Ha hitelből akarjuk mindezt fedezni, akkor duplán el kell gondolkodnunk a fentieken: kell-e az a valami, amire hitelt akarok felvenni? megéri-e hitelből fedezni a vásárlást (tekintve a kamatok mértékét és a futamidőt), vagy kibírjuk addig, míg összespóroljuk rá a pénzt?

Ha eldöntötted, hogy mi az, amit jövőre mindenképpen meg akarsz venni, fel akarsz újítani, akkor nincs más dolgod, mint ezeket szépen beírni a költségvetésbe egymás alá, megállapítani, hogy mennyibe fognak kerülni, és az összeget beírni a megfelelő hónaphoz.

TÖRLESZTÉSEK

Itt és most nem foglalkozok azzal, hogy hogyan kell egy hitelszerződést értelmezni, vagy melyik hitelfajtát melyik banktól érdemes felvenni, vagy hogyan kell tárgyalni a bankkal a részletfizetésről Most azt nézzük meg, hogyan illesszük be a hiteleinket és kölcsöneinket a költségvetésünkbe. Ahogy az első részben is írtam, az én olvasatomban a kölcsön abban különbözik a hiteltől, hogy a hitelt "hivatalosan", banktól, egyéb pénzügyi intézménytől vesszük fel, a kölcsön pedig jöhet baráttól, ismerőstől, családtól. Egyben megegyeznek: mindkettőt vissza kell fizetni. Igen, még azt is, amit a családtól, barátoktól "vettünk fel." Sőt, ezt még talán inkább, mint a bankoktól származót.

* Írd fel minden hiteled: bank, összeg, mire vetted fel, esetleg ha van neve is a hitelnek, akkor azt is.
* Írd fel, hogy mikor fog lejárni és hogy addig még hány hónap van hátra (ezt excelben könnyű kiszámolni)
* Írd fel a havi törlesztőrészletet
* Semmilyen hitelről ne felejtkezz el: lakásvásárlás, autóvásárlás, motorvásárlás, diákhitel, személyi kölcsön, áruhitelek, stb. Ez utóbbiak esetében mindenképpen írd fel, mire vetted fel a hitelt: mosógépre, telefonra, stb.
* Írd fel külön a kölcsönöket ugyanígy: melyik baráttól, ismerőstől, rokontól mennyit kaptál, mikor, mennyi időre, milyen feltételekkel. A legjobb - ha nem egyszerre kell visszafizetned -, ha itt is havi törlesztőben gondolkodsz. A kölcsönbe kapott összeget oszd el annyi hónappal, amennyi időre kaptad.
* Ne felejtkezz meg a fizetési elmaradásaidról: rezsiszámlák (villany, víz, gáz, telefon, közös költség, bérleti díj, stb.). Melyik szolgáltatónak és mennyivel tartozol? Mennyit tudnál rászánni havonta, hogy kimássz ebből a slamasztikából? Van rá lehetőség, hogy részletekben fizess? (Beszéld meg a szolgáltatóval!)
* A hitelezők előli bujkálás nem old meg semmit. A végrehajtó úgyis megtalál. Ha már ott tartasz, hogy a fizetésed vagy más járandóságod egy részét tiltják, azt is írd fel, mint "törlesztőrészletet". Mindig járj utána, hogy miért, mennyit és meddig vonnak pontosan! 

PÉNZÜGYI KIADÁSOK

Ezeket nem könnyű tervezni, mert "láthatatlanok". Azért láthatatlanok, mert nem is vesszük észre, ahogy szétcsordogálnak a kezeink közül. A bankok és egyéb szolgáltatók egyszerűen levonják őket a számlánkról. Mik ezek a kiadások?

- számlavezetési díj
- tranzakciók díjai (nem azonos a tranzakciós díjjal, de az is beleértendő!) úgymint: utalások költsége, netes vásárlások költsége, átvezetés költsége, kezelési költség, stb.
- bankkártya éves díja
- mindenféle "trükkös" díjak: tokenhasználati díj, számlalevél kiküldés díja, sms díja, kártyaletiltás díja, bankszámla nyitás díja, bankszámla megszüntetés díja, értékpapírszámla-vezetési díj stb. Millióféle van, függ a banktól, a választott csomagtól.

Ezeket a leginkább úgy tudod betervezni, hogy megnézed, idén (és esetleg tavaly) milyen költségeid voltak, és azokat írod be "tervként". Mázlid van, ha nulla közeli összeget fizetsz ilyen kiadásokra, mert általában a biztonsági őr sóhajtásáért is külön kell fizetni. :(

Ne felejtkezz meg arról, hogy más szolgáltatók is vonhatnak hasonló díjakat: egészségpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, stb. Sok esetben a hozamból vonják ezeket, vagy akkor, amikor felvennél pénzt. Ha tervezel nagyobb összegeket felhasználni ezekről a számlákról, ne felejtkezz meg a felvétel költségeiről sem!

A sorozat következő része, a közelgő karácsonyra való tekintettel, 23-án következik! Abban a részben "vegyes" tervezni valókkal számolunk.