Elérkeztünk a költségvetés-készítés utolsó, de nem a legkevésbé fontos lépéséhez. Az eddigiek során összegyűjtöttük, hogy hónapról hónapra milyen bevételeink és kiadásaink lehetnek az év folyamán a fizetésünktől a családi pótlékon át a megunt holmik eladásából származó bevételig, a villanyszámlától a takarítószerek árán át a gyerekek menzájára költött kiadásokig.

Ha excelben végeztük az összeírást, akkor egyszerű összeadás-kivonás képletekkel villámgyorsan kiszámolhatjuk, hogy az éves bevételeink fedezik-e az éves kiadásainkat. Ugyanezt a műveletet végezzük el havonként is. Szerencsénk van, ha az eredmény pozitív, mert az azt jelenti, hogy valószínűleg tudunk majd félretenni is. Arra kevés az esély, hogy a kiadások kivonása a bevételekből pont nullát adjon. Rossz viszont az, ha az eredmény negatív. A KSH felméréseiből és egyéb kutatásokból azt gyanítom, hogy azok a családok vannak többségben, ahol az eredmény negatív.

Ilyenkor - de nem csak ilyenkor - feltétlenül át kell nézni a kiadásainkat: miből tudnánk lefaragni?

Meglepő lehet, de én inkább az ellenkező oldaláról közelítem meg a kérdést: mi az, amiről semmiképpen se mondjunk le?

Ne mondjunk le:

- az életmentő gyógyszereinkről: inzulin, szívgyógyszerek, rákgyógyszerek, stb. Nyilvánvaló, hogy nem érünk vele sokat, ha a villanyszámlát kifizetjük, de gyógyszer híján meghalunk.
- a gyerekek és a saját iskolázásunkról. Mindennél fontosabb, hogy legalább a gyerekek olyan ismeretekre tegyenek szert, olyan szakmát tanuljanak, amivel később majd - remélhetőleg - nem hónapról hónapra kell élniük. Ahogy már írtam itt a blogomon, az önkéntes egyszerűség nem egyenlő a szegénységgel és a nyomorral. De legalább ilyen fontos, hogy mi magunk is tegyünk meg mindent, hogy olyan ismeretekre, nyelvtudásra, szakmára tegyünk szert, amivel már most ki tudjuk emelni a családunkat ebből a helyzetből. Nem kell megvárni, hogy csak a következő generáció - a gyerekeink - jussanak el arra a szintre.
- a lakásfenntartásról. Bérleti díj, lakáshitel, rezsi: ezt mind fizetni kell, hiszen a gyerekeinknek és persze nekünk is szükségünk van egy otthonra. De ez nem jelenti azt, hogy erőnkön felül fenn kell tartanunk egy 150 nm-es házat. Ha nem telik a fenntartására, kisebbe kell költözni, bármit is szólnak hozzá a szomszédok, a rokonság és az ismerősök. Ha rossz szemmel nézik, hogy "lejjebb adjuk a színvonalat", akkor esetleg meg lehet őket kérni arra, hogy szálljanak be a lakáshitelünkbe. :)
- az étkezésről. Tudom, ez hülyén hangzik, hiszen ki mondana le az evésről? De sokan vannak, akik inkább nem esznek, de mindenképpen fenn akarják tartani a látszatot, például az olyan látszatot, ami egy 150 nm-es ház erőn felüli fenntartásában csúcsosodik ki.

Az összes többi dologról le lehet mondani. Először is

- az élvezeti cikkekről. Cigi, alkohol, szerencsejáték, csoki, vásárlásfüggőség. Iszonyatos mennyiségű pénzeket el tudnak vinni.
- az autó sem feltétlenül létszükséglet. Aki élt az "átkosban", az tudja, hogy az emberek milliói meg tudtak lenni autó nélkül. 
- a vásárlásfüggőséget már említettem: nem kell minden szezonban lecserélni a ruhatárat, új cipőt venni, új táskát, új kiegészítőket. Nincs feltétlenül szükség a legújabb konyhai kütyükre, sem a legújabb telefonra akkor, ha a lakáshitelt sem tudjuk fizetni. A gyereket sem kell elhalmozni a legújabb játékokkal, csak mert "meg akarunk neki adni mindent".

Mit tegyünk, ha komoly adósságaink vannak? 
Ha komoly adósságaink vannak: lakáshitel, rezsielmaradás, áruhitelek, akkor először ezektől szabaduljunk meg. Sok pénzügyi tanácsadó azt javasolja, hogy először mindig a legkisebb hitelt fizessük vissza. Ez szerintem is jó ötlet. Az "apró", néhány tízezres hitelektől való megszabadulás igen jót tesz nem csak a pénztárcának, de a léleknek is.

Miről lehet lemondani annak érdekében, hogy megszabaduljunk a hiteleinktől?

- a hobbikról, főleg, ha azok költségesek.
- átmenetileg le lehet mondani a szervezeti tagsági díjakat, az előfizetéseket, szabadidős bérleteket (fitnesz, színház)
- elhalaszthatjuk a felújításokat,
- a nyaralás is elmaradhat,
- és mondjunk le a karácsonyi pénzszórásról.

Tudom, most azt mondod, minek éljünk, ha mindenről le kell mondanunk? Erre én azt felelem neked: erről a "mindenről" már akkor lemondtál, amikor aláírtad a hitelszerződést. A világon semmi nincs ingyen: a hitel sem. Ez az ára.

Ha pedig nincs hiteled, de mégis negatívban van a költségvetésed, akkor az alábbi változatok közül választhatsz:

- elkezdesz elgondolkodni azon, vajon tényleg csak arra költesz-e, amire feltétlenül kell? Igen, tudom, most azt mondod, hogy csak arra, és semmi másra. Remélem, miközben ezt mondod, nem lóg ki a cigi a szádból. :)
- elkezdesz azon töprengeni, hogyan tudnál fordítani a helyzeteden? Másik állás kellene? Valóban nehéz találni, de ha nem is keresel.... el kellene költözni? új szakmát kellene tanulni? nyelvet kellene tanulni? másodállást kellene vállalni? ... 

Összefoglalva: az évnek ezt ez utolsó néhány napját használd arra, hogy átnézed a költségvetésed: mi az, amiről tényleg le KELL mondanod - akár tetszik, akár nem -, hogy a pénzügyeid egyenesbe jöjjenek? Ezeket könyörtelenül húzd ki! Mi az, amit még növelned is kellene (pl. tanulásra fordított összeg), hogy az életed jobbra forduljon? Oda csoportosíts át máshonnan pénzt! Az átcsoportosítást kezdheted úgy, hogy mondjuk minden kiadáscsoportból lefaragsz X százalékot, és azt átírod a növelni kívánt csoportba. Az ennivalóval, ruházkodással ezt könnyen megteheted (mármint a lefaragást), de van, aminél nehezebb, vagy lehetetlen. Ha például az egész család BKV-bérlettel közlekedik, abból nem nagyon fogsz tudni lefaragni, hiszen annak szabott az ára. De autóval való közlekedés esetén már van lehetőséged a takarékosságra.

Ha olyan szerencsés vagy, hogy a költségvetésed pozitív egyenleget mutat, akkor pedig azon gondolkozz el, hogy milyen megtakarítási stratégiát válassz. Erről jövőre írok majd egy külön posztot.

Remélem, az így elkészített költségvetés, ha máshoz nem is, de ahhoz hozzásegít, hogy tisztában legyél legalább azzal, hogy milyen bevételeid és kiadásaid vannak. Az emberek csak csodálkoznak, hogy "hová folyik el a pénz", de egy ilyen költségvetés (és a mellette pontosan vezetett háztartási napló) ezt kristálytisztán megmutatja, mint ahogy az irányt is, amerre a pénzügyeidet - és az életed - terelned kellene.

Jön a január, a fogadalmak ideje. Most fogadd meg azt, hogy 2015-től a kezedbe veszed a pénzügyeidet!