A hétvégén a Kihívás 2015 januári nyertesével, Színesgumilabdával kávéztam - az a havi fődíj, hogy velem kávézhatsz, szóval szerintem a hülyének is megéri, hogy benevezzen :) bár azt hiszem, hogy kicsit sokat beszéltem, (bocs, Színesgumilabda!), de erre majd jobban ügyelek legközelebb -, és szóba került, hogy miért félünk annyira az ürességtől. Ha van egy üres polc, egy üres szekrény, egy üres bármi a lakásunkban, azt egyszerűen MUSZÁJ telepakolnunk, mert ... miért is?
A becomingminimalist.com-on éppen erről volt nemrég egy írás. Joshua vendégírója, Cheryl Moreau is éppen azzal a problémával szembesült, hogy amikor letakarított egy polcot, akkor kényelmetlenül érezte magát. A polcra muszáj tenni valamit, hiszen egy üres polc annak a jele, hogy onnan valami hiányzik. Miért félünk ennyire az ürességtől?
Színesgumilabdának is elmeséltem, hogy anyukám is mindig rak valamit az üres helyekre. Az üres sarokba virág kerül vagy padlóváza, még az ajtókeretekre is "kell" valami lelógó kis függöny hímzett mintákkal vagy csipkével. Nem bírjuk elviselni, ha valami üres. Elmeséltem, hogy többek között ezért utálom a szekrénysort, mert rákényszerít arra, hogy valamit tegyek a polcaira és a vitrinjeibe, nem beszélve a fiókjairól és azt is megszabja, hogy mennyit. 4 méteres szekrénysorra 4 méternyi cuccot kell rakni! Könyvet, rosszabb esetben kis porcelán figurákat. Vagy tengerparti kagylót. Vagy valamit. Bármit. De nem lehet üres! Mint ahogy a 100 négyzetméteres lakásunk sem lehet üres, hiszen nem azért vettünk ekkorát, hogy üres legyen, nem igaz? Milyen bután nézne ki, hogy kiadunk 1 négyzetméteréért akár 250 000 ft-ot vagy többet, aztán nem rakunk arra a négyzetméterre semmit.
Nem, nem azt mondom, hogy legyenek üresek a szekrényeink, a falaink, és a lakásunk, és hogy ne legyen egy könyvünk se, és a falon se lógjon egy-két jó kép. Azt mondom: ne a tárolóhely nagysága döntse el helyettünk, hogy miből mennyit tároljunk! Ha csak 4-5 könyv van, amit fontosnak tartunk, hogy meglegyen, akkor elég egy akkora polcocska, amire ez a néhány könyv kifér. Ne vegyünk azért a bútorboltban 5 soros könyvszekrényt, mert éppen akciós, vagy mert úgyis van egy 2 méter hosszú üres falszakasz a lakásban, ami elé úgyis tenni kell (kell?) valamit, és a könyvszekrény pont jó lesz. Majd veszünk bele könyvet, amiket aztán sosem olvasunk el.
Ne féljünk az ürességtől! Minél kevesebb tárolóhely van a lakásban, annál kevesebb vacakot vásárolunk össze. Minél több tárolóhelyünk van, annál több vacakot vásárolunk össze.
Cheryl véleménye - és az enyém is - hogy az ürességnek van egy nagy előnye: szabadságot ad. Lesz HELY. Lesz LEVEGŐ. Szabadulj meg a sok kacattól, lélegezz nagyokat a felszabaduló térben és ÉLVEZD az ürességet!
(És most ide a cikk végére, az üres helyre, beszúrok egy szavazást. :) Ez a blog.hu vadonatúj szolgáltatása, kipróbálom milyen. Ne csak az ürességtől ne féljünk, de az újdonságoktól se!)
