Ahogy ígértem, válaszolok a Tulajdonképpen hol kezdődik a pénzügyi tudatosság? című posztomhoz írt kommentjeitekre. Nem is lehetne ennek jobb apropója most, amikor valószínű, hogy tényleg bevezetik a magáncsőd intézményét, és úgy tűnik, hogy akár 5-10 évre is átveheti valaki idegen a család gazdálkodása felett az irányítást. Hát ennél nem jobb az, ha te magad kezded el irányítani a pénzügyeid, most? Igen, ennek az az alapja, hogy elkéred a boltban a blokkot ÉS felvezeted a tartalmát a háztartási naplódba, ami lehet kockás füzet, exceltábla, okostelefon-app vagy valamilyen egyéb online rendszer. A lényeg az, hogy CSINÁLD!

No, ezzel nem értettetek egyet többen, ezekre a kommentekre reagálnék. Vigyázat, NAGYON hosszú!

Először is, jacint70 szóvá tette, hogy kioktató a stílusom. Elárulom, bizonyos posztjaimnál (mint a terítéken lévő) a stílusom szándékosan provokatív. Szándékosan. Lehetne simizni az olvasók fejét és cukiskodni, de úgy gondolom, egy válság után, eget verdeső munkanélküliség mellett, bedőlő hiteleknél és a magáncsőd bevezetésének a küszöbén már réges-rég túlléptünk azon a ponton, amikor azt lehet mondani, hogy a pénzügyi tudatosság az csupán egy választható lehetőség.

Mókás munkás azért nem kéri el a blokkot, mert mindent kártyával fizet, így rögtön tudja, mennyi az egyenlege. Először is, nem hiszem, hogy egy gombóc fagyit kártyával fizetsz, kedves Mókás munkás. :) Másrészt a tavalyi költségvetéstervező-sorozatomban is írtam, hogy az nem elég, ha tudjuk, mennyi pénz van a számlánkon, és az sem elég, ha a bankszámlakivonaton rajta van, hogy 2015. január 28-án vásároltunk az Auchanban 23 543 ft-ért valamit. De mit? Ez itt a kérdés. Kávéfőzőt vettünk vagy 5 évre elegendő vécépapírt, mert éppen akciós volt? A kártyás fizetés jó dolog, én is azzal fizetek, ahol lehet, de kevés. A háztartási naplóba részletes kimutatás kell arról, hogy MIT vásároltunk. Ha ezeket csoportba foglaljuk (zöldség-gyümölcs, hús, pékárú, higiénia, nassolnivaló, alkohol, stb.) csak akkor tudjuk megállapítani, hogy MIRE költünk sokat, és min kellene faragni. Az nem elég, hogy "le kell faragni a bevásárlásokból". Lehet, hogy csak át kellene struktúrálni őket, hogy ne csak kevesebbet költsünk, de egészségesebben is éljünk.

Pushup szerint mi számon kérhetjük a politikusokat, mert ők a mi pénzünket költik, de ők nem kérhetnek számon minket (sőt senki se kérhet számon minket), mert mi a sajátunkat költjük. Ez egészen addig igaz is, amíg nem veszünk fel hitelt. Mert onnantól már a mások pénzét költjük - azokét a betétesekét, akiknek a pénzét a bank kölcsönadta nekünk. Ha nem tudod visszafizetni, akkor igenis én, a betétes, megkérdezhetem, hogy de mire költöd a pénzed, hogy az általam adott kölcsön visszafizetésére már nem futja? A bank ebben az ügyletben tulajdonképpen csak közvetítő. (Az, hogy a magas hitelkamatokkal és költségekkel, és az alacsony betéti kamatokkal mindkettőnket lehúz, az más történet.) Másrészt hogyan várod majd el a fiadtól, lányodtól, hogy ha majd ő lesz politikus, akkor minden fillérrel elszámoljon, ha te otthon még gyerekkorában nem tanítod meg ennek a fontosságára és etikusságára?

Shoyu szerint irgalmatlan hülye vagyok (és még az is lehet, hogy igaza van :), mert szerinte nem a blokkok gyűjtögetése fog minket helyrehozni pénzügyileg, és különben is, kicsit is okos ember beírja az okostelóba, hogy X bolt 225 ft és kész. A válaszom részben ugyanaz, mint Pushupnak. Nem csak az fontos, hogy mennyiért vásároltál, de az is, hogy mit. Chipset vettél vagy almát? Nem mindegy. Shoyu szerint a politikusnak kell példát mutatnia nekünk, mert ő közszereplő, rá milliók figyelnek, rám meg a kutya se kíváncsi. (Most még, Shoyu, most még. :). A viszony viszont szerintem fordított: csak azt várhatod el a politikustól és kérheted számon rajta, amit magad is megteszel, másrészt visszakanyarodva a neveléshez: ha a politikus gyerekként nem tanulta meg, hogyan kell elszámolni a pénzzel, felnőttként sem fogja tudni, akár politikus lesz belőle, akár utcaseprő. Harmadik véleménye Shoyunak az volt, hogy már azzal elmegy egy csomó idő, amíg szétválogatjuk hétvégén azt a rengeteg blokkot. Rossz hírem van: aki bevásárlólistával megy vásárolni, annak nincs rengeteg blokkja, legfeljebb 1-2. Rengeteg blokkja annak van, aki összevissza vásárol. Ráadásul a háztartásinapló vezetésnek (ha nem papíralapon végzed) meg van az az előnye, hogy nem kell sorbarakni a blokkokat, csak be kell rögzíteni, és utána az excel, vagy az app sorba rakja dátum szerint - vagy ahogy akarod. Ne bonyolítsuk túl azt, amit nem kell túlbonyolítani. :)

NGábornak üzenem, a SZÉP-kártyás fizetéseknél én sem blokkozok, mert jön róla email. Ebben az esetben az email a blokk, de azt ugyanúgy berögzítem a háztartási naplómba, hogy "munkahelyi ebéd 1200 ft", mint bármi mást, és a munkahelyi ebédre elköltött pénz is beleszámít a havi előre meghatározott kosztpénzbe.

Beszélő majomnak volt egy nagyon jó észrevétele: a blokkot azért is el kell rakni, mert csak azzal lehet reklamálni, ha átvertek. Én mindig reklamálok, még 40 forintért is. Nem a 40 forint miatt, hanem az ELV miatt: hogy senkit nem verünk át, főleg a Tündit nem, mert úgyis észreveszi és pampog miatta. :)

R2D2 & C3PO szerint is fontos a tervezés (üdv a klubban!) bár ő külön bontja készpénzre és számlapénzre. Én nem teszek ilyen különbséget, nálam a pénz az pénz. :)

Online távmunkás tudja, hogy mire mennyit költ. Azt nem írja, hogy vezetne háztartási naplót, így csak feltételezem, hogy memóriaművészeket megszégyenítő emlékezőtehetsége van. Nekem nincs, ezért inkább naplózok.

Amusingnak egészen fura nézete van. Szerinte, ha reklamálunk 200 ft miatt, akkor besúgók vagyunk. Plusz még Online Távmunkásnál is jobb a memóriája, mert ha naponta (!) 5-6 helynél többre nem megy vásárolni, akkor frankón meg tudja jegyezni a számokat. És a neje is.

Anticommunist Hungarus az én pártomat fogta (köszi!) és sajnálja, hogy mennyire nem jött át a posztom lényege. (Hát még én mennyire sajnálom.) Abban is igaza van, ha mindenki valóban tudatosan vásárolna, nem venne meg minden vackot, kielemezné a költéseit, akkor a boltok bevétele hirtelen nagyot zuhanna...

A.E nem vacakolt, rövid volt és tömör: Időpocséklás. Biztos azért nem írt többet, mert rohant valahova, és nem ért rá pazarolni az időt hosszabb válaszra. Köszönöm, hogy legalább a poszt elolvasására szántál időt!

Hakapeszi Miki szerint is szimplán hülye vagyok, mert a pénzügyi tudatosság nem a blokkoknál kezdődik, hanem az államkincstárjegynél (tetszik a neved, Hakapeszi!) Én visszavágok: és az államkincstárjegyre egy átlagember honnan teremti elő a pénzt? Ha mázlija van, keres mondjuk 500 ezret, abból elkölt 200 ezret és a maradékon vesz államkincstárjegyet, de a kevésbé szerencsések mondjuk onnan is előteremthetik, hogy a blokkokat rögzítve, a költségeket elemezve rájönnek, hogy nem kell naponta 200 forintos kávét venni (Kiszámoló szuperjót írt erről régebben) vagy nem kell cigizni, esetleg minden héten műkörmöshöz járni és félévente lecserélni az okostelót és kétévente az autót, és máris meg van pénz ahhoz, hogy - végre! - elkezdhessünk tudatosak lenni pénzügyileg.

Studkell is megvédett (neked is köszi!) ő Amusingnak vágott vissza azzal, hogy képtelenség naponta 5-6 blokkot fejben tartani és ő is úgy gondolja, hogy a netbank nem jó, mert csak azt látni benne, hogy költöttünk, de azt nem, hogy mire.

Hosszúnevű Magna cum laude stb. szerint is a pénzügyi tudatosság az állampapírnál és a valutázásnál kezdődik. És előtte vala a Semmi.

Shoyuról azért kiderült, hogy írta ő egy darabig a kiadásait, de nem látta értelmét, mert mi van, ha megvette azt a 200 forintos rágót és a 3 csésze kávét, most kezdjen el sóherkedni, vagy mi? Tényleg, mi van akkor, ha megvesszük a rágót és a kávét? Vagy ha nem vesszük meg és 1000 forinttal több marad a zsebünkben?

Életunt Cápa rátapintott a lényegre: a blokkok gyűjtögetéséből az derül ki, hogy bár alkalmanként nem sok az az 1000 forint rágóra meg kávéra, de éves szinten csúnya számok tudnak kijönni belőle összegre és mennyiségre is. Megint csak a Kiszámoló-cikket javaslom elolvasni e témában. És végül, életunt cápához nem illően, de nagy bölcsességgel fejezi be mondandóját: "a pénzügyi tudatosság szerintem ott kezdődik, hogy nem költesz többet, mint amennyid van." Erre iszunk. :)

Zila5 érdekes felfedezést tett. Pontosan annyit költ, amennyi bevétele van. Hogy ez tudatos-e vagy sem, azt nem tudja. Tehát nem az. :) Egyébként rossz szisztéma, javaslom a felülvizsgálatát még akkor is, ha nem 500 ezerből költesz 500 ezret, hanem 100 ezerből 100 ezret.

Shoyut nem hagyja nyugodni a poszt, és továbbra is azt állítja, hogy attól nem lesz több pénzünk, ha minden piszlicsáré dolgot felírunk. Én pedig továbbra is azt mondom, hogy de, lesz. Mert ha a napi 200 ft-os kávé árát 1 éven keresztül összegyűjtöd, és mellécsapod a rágó árát is, máris van annyid, amiből vehetsz valamilyen állampapírt.

Hát ennyi volt a kommentáradat. Szerintem ketten, legfeljebb hárman értettek egyet velem. És ez elkeserítő arány.